Album: Homunculus Paradoxon (2011)Chorion[SCENE III]
[The same laboratory after couple of months. The creature is born from the womb.]
[THE MASTER]
Feszüljön pattanásig kezén a szíj!
[FOOTMAN]
Szorul a szíj!
[THE MASTER]
Elfolyt vízben érlelt arc néz felénk.
[THE MASTER and footman]
Látom a fejét! Fogom a fejét! Húzd a fejét!
[FOOTMAN]
Méhébe ágyazódott b?n rágja át.
Testén keresztül éri napvilág.
[THE MASTER]
Nem baj leányom, ha egy kicsit fáj,
Úton a gyermek, kit a mi elménk teremtett.
[FOOTMAN]
Tested fészkéb?l világra talál.
[THE MASTER]
Világra talál.
[OBSEQUIOUS SOULS]
Dolor, crutiatus, delictum partus!
[THE MASTER, SUCCUBI AND FOOTMAN]
Úton van már kit elvetélnek.
Holtan születik majd, holtan jár.
Megrepedt burok mélyén újraéled.
B?nét ontja egy életen át.
[THE MASTER]
Csak nyomjad! Nyomd a világra!
Elrendelt sorsa immár miénk!
Fájdalmad foglald imába!
A halálnál nagyobb a hírnév.
[Holding Hermes the newborn child.]
Micsoda gyermek, tökéletes példány!
Szem nélkül is lát, nyelv nélkül is beszéli majd
A holtak szavát!
[RED-HAND SUCCUBUS]
Vita nihil aliud quam ad mortem iter est,
Pulvis et umbra sumus.
[THE MASTER AND THE FOOTMAN]
[Drinking festive.]
Vigyázunk rád!
Ha álmos leszel, megmarkoljuk bölcs?d rácsát.
Ringatunk majd, baj ne érjen.
[FOOTMAN]
Elvesszük szemed világát, nincs rá szükség!
Füledben néma hang suttog majd feléd.
[OBSEQUIOUS SOULS]
Dolor, crutiatus, delictum partus!